Kevés európai országban megoldott a kisebbségi nyelvű tájékoztatás a koronavírusról
11.05.2020Nagyon kevés európai országban biztosít az állam tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről a kisebbségek nyelvén– derült ki abból a gyorsfelmérésből, amelyet 2020. március 31-április 30. között készítettek kisebbségi EP-képviselők és a FUEN tagszervezetei. Az eredményeket Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke mutatta be hétfőn Brüsszelben, a Kisebbségi Intergroup online ülésén. A felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, az járványügyi tudnivalóról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. A felméréshez eddig 18 európai ország 29 kisebbségi közössége járult hozzá információkkal, de az adatgyűjtés folytatódni fog, hiszen a tanulságok a Minority SafePack kezdeményezés érveit is erősítik.
Az esetek felében (52%) létezik kisebbségi nyelvű tájékoztatás az általános intézkedésekről, ezt azonban leggyakrabban a regionális önkormányzat, kisebbségi szervezetek és a kisebbségi média biztosítja. Az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás esetében hasonló az arány, viszont itt a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a legnagyobb. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára. Azonban az esetek több mint kétharmadában (69%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén, további 10% esetében pedig csak részlegesen.
Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 21 százaléka számára nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. További három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni. Az anyanyelvi oktatást biztosító intézmények tekintetében nagyon nagy a szórás: tanárok, iskolák, szülői csoportok, kisebbségi szervezetek, az állam és a helyi önkormányzat egyaránt szerepelt a válaszok között – számolt be Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke. Számos válaszadó nevezte meg a digitális infrastruktúra hiányát problémaként, a diákok egy részének egyszerűen nincsen digitális eszköze vagy hozzáférése az internethez.
A részletes jelentés innen tölthető le (angol, PDF, 12 mega)
SAJTÓKÖZLEMÉNYEK
- What do minorities expect from the European Union? Read the FUEN EU Elections Manifesto!
- Minorities without a mother state come together in Spreewald/Błota
- Annual Conference of the FUEN Education Working Group: Focus on the primary level
- The Forum of the Regions goes to Donostia-San Sebastián
- Challenges of primary education to be discussed at the Education Working Group’s annual meeting in Helsinki
- FUEN TAG held its first online meeting in 2024
- The ongoing war in Ukraine forces the Crimean Tatars to withdraw from EUROPEADA 2024
- 100 days to UEFA EURO 2024: FUEN presented EUROPEADA at BMI’s event
- This is the beginning: minority experts from all over Europe answer FUEN's call
- Experts gather to discuss ways forward for minority protection at FUEN’s conference in Brussels