Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
Válassz nyelvet
  • EN
  • DE
  • DK
  • FR
  • HU
  • RU
  • TR

A Kisebbségvédelem és az etnikai csoportok jogai Közép- és Kelet-Európában online konferencia első napja

A Német Kitelepítettek Kulturális Alapítványa és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett, Kisebbségvédelem és etnikai csoportok jogai Közép- és Kelet-Közép-Európában című kétnapos online konferencia első napja a kisebbségi jogok sürgető kérdéseivel foglalkozott. 


Az esemény moderátora, Angelika Mlinar volt szlovén kohéziós miniszter és FUEN-alelnök rövid köszöntője után Vincze Loránt EP-képviselő, FUEN-elnök köszöntő beszédében rámutatott a kisebbség fogalmáról szóló hosszú vitára, ami megnehezíti a kisebbségek védelmét egyes európai országokban. A FUEN azért dolgozik, hogy a Minority SafePack kezdeményezésén keresztül szerte Európában a kisebbségek jogai garantálva legyenek.


"A kisebbségi jogok aktuális, de nem új téma" – mondta Reinfried Vogler, a Német Kitelepítettek Kulturális Alapítványának elnöke. Hozzátette, a kulturális alapítvány az 1974-es megalapítása óta foglalkozik ennek a fontos kérdésnek a nemzetközi jogi aspektusaival. Az alapítvány és a FUEN első közös rendezvénye egy fontos lehetőség a gyakorlati tapasztalatok megvitatására és így valós megoldások keresésére a meglévő problémákra. 


Stephan Mayer, a Szövetségi belügyminisztérium államtitkára videóköszöntőjében kifejtette, hogy különösen most, egy gyakorlati és megélt kisebbségvédelem az európai kohéziót szolgálja. "A kisebbségi politika mindenkit érint" – mondta, “ez nem függ a kisebbséghez tozástól”.


Dr. Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja Kanadából jelentkezett be a konferenciára. Magyarázata szerint a kisebbségek egyenlőtlensége, a kirekesztés és diszkrimináció olyan konfliktusforrások, amelyeket konkrét jogi szabályozás útján kell rendezni. Ennek érdekében foglalkozni kell a diszkriminációval, azonosítani kell azt és ellensúlyozni kell a jogi szabályozással. "Ha békét akarsz, meg kell teremtened az igazságosságot" - mondta de Varennes.

Dr. Gilbert Gornig, a Marburgi Philipps Egyetem professzora a kisebbségek nemzetközi jog szerinti meghatározásáról beszélt. Számos kritérium van, amit használni lehet, de hiányzik a kisebbségek egységes meghatározása. Például, a többségi lakossággal szembeni különbségek döntőek, és az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét különösen fontosnak tartják. 

Dr. Peter Hilpold, az Innsbrucki Egyetem professzora azt is megjegyezte, habár a kisebbségi jogok védelme a 2007-es Lisszaboni Szerződés óta az EU alapértékének számít, azt még mindig rögzíteni kell a nemzetközi jogban. A kisebbségek védelme nem kiváltság, hanem az általános rendszer része, azaz az emberi jogok védelmének része - mondta Hilpold professzor.


A következő panel elején Dr. Beate Sibylle Pfeil, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának német képviselője beszélt a tapasztalatairól. Megjegyezte, hogy az Európa Tanácsnak és az EU-nak szorosabban és jobban kell együttműködnie ezen a területen. Kis méretük miatt a kisebbségek gyakran nem voltak abban a helyzetben, hogy közvetlenül igényeljék a jogaikat, és szükségük volt egy közvetítő szervre, amelyhez fordulhattak.


Vincze Loránt EP-képviselő hozzátette, hogy az énkép tényezőjét is figyelembe kell venni. "Az identitás a kisebbségek DNS-e" - mondta. Magyarázata szerint a kisebbségvédelem egy folyamatosan fejlődő folyamat. Ez lehet konstruktív vagy destruktív, és az EU-nak proaktívvá kell válnia, és pénzügyi forrásokat is kell biztosítania a kisebbségi jogok megerősítéséhez.


Hartmut Koschyk, korábbi államtitkár és a szövetségi kormány német nemzetiségű áttelepülőkkel és nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozó korábbi biztosa elmondta: "A kisebbségi politika finanszírozási politika". A teljes egyenlőségről és nemcsak az elfogadásról szól. Ezért szerinte nem csak az EU diszkriminációs tilalmára kell támaszkodnia, hanem konkrét jogi kereteket kell létrehozni.

 

Dawid Statnik, a németországi négy őshonos nemzeti kisebbség és etnikai csoport kisebbségi tanácsának elnöke a már meglévő jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatairól beszélt. Például, hogy a kétnyelvű feliratok elhelyezése néha akadályokba ütközik. Ezért egyértelműen meg kell határozni, mik fontosak a kisebbségek számára. De ilyenkor fennáll annak a lehetősége, hogy bénító vitába keveredjünk önigazolás közben. Egy másik oka is van annak, amiért fontos ezekkel a problémákkal nem csak szakértői közösségekben foglalkozni. Helyette, általános tudatosságot szükséges létrehozni és ezeket az aggodalmakat a társadalom egészének témaként pozícionálni.

 

Ezt követően, Bernard Gaida, a FUEN német munkacsoportjának a vezetője kifejtette, hogy a kisebbségek elismerése csak a kezdet. Különösen Közép- és Kelet-Közép-Európában nem csak a nyelv és a kultúra megőrzéséről van szó, amelyet évtizedeken keresztül szisztematikusan elnyomtak, hanem a feléledésükről is. Az Európa Tanács a Kisebbségi Nyelvek Szakértői Bizottsága által lehetőséget biztosított a bevált gaykorlatok bemutatására konferenciáin. Dr. Beate Sibylle Pfeil megerősítette ezt és kijelentette, hogy az ilyen 'follow up konferenciák' rendkívül fontosak voltak. De az Európa Tanácsnak erre csak korlátozott lehetőségei voltak.

Összegzésként Dawid Statnik azt a problémát emelte ki, hogy az európai szabványrendszert gyakran csak ajánlásként fogják fel az EU egyes nemzetállamaiban. Ez egy másik oka annak, amiért erős jogi szabályozásra van szükség. Pozitív példaként a németországi szorbok által lakott területek strukturális átalakítását emelte ki, ennél ugyanis figyelembe vették a kisebbségeket. A konferencia első napja Dawid Statnik kijelentésével zárult, miszerint egy kisebbség meghatározhatja önmagát. A kisebbséghez tartozók száma nem meghatározó, ettől függetlenül garantálni kell a jogaik védelmét. 

A konferenciáról készült felvétel elérhető a FUEN és Kulturális Alapítvány YouTube csatornáin.

ELSŐ NAP

MÁSODIK NAP

SAJTÓKÖZLEMÉNYEK